Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

4. Angalét Sándor: A demokratikus kibontakozás Beregsurány községben 1944-1949

sem lehet a rovásukra Írni. A későbbi években senki sem éreztette velük,hogy ebben az időben nem kívánatos elemek voltak. Ez valójában azokon segített, akiknek addig a földbSl csak a munka jutott. A földbirtokosok földjeit és az egyházi birtokot osztották fel, összesen 1458 kh-at. Népi demokráciánk jóvoltából községünkben I56 család jutott földhöz, jobb megélhetéshez, emberibb élethez. A földreform nyomón jobbára emberi munkaerővel indult meg a mezőgazdasági termelés. A földosztás a rend- j szer mellé állította a szegényparasztságot. 5. A tömegszervezetek létrejötte A politikai pártok mellett létrejöttek a különböző demokratikus tömegszervezetek is. Ezeknek nagy szerepük volt abban, hogy a lakosságot a politikai életbe bekapcsolják. Ezek közül emlitésre méltó a Parasztpárt által megalakított parasztifjúsági szervezet, az EPOSZ. Az EPOSZ-t a Parasztpárt megbízásából szervezték meg. Az első EPOSZ vezetőségében Németi Mihály titkár, Varga József szervező titkár, Jócsák János kultirfelelős, Angalét György sportfelelős és György Eleméi gazdasági felelős /pénztáros/ foglaltak helyet. Áz EPOSZ-nak első feladata az volt, hogy szervezzék a fiatalokat továbbtanulásra,a helyi ku' túr- és sportrsndezvényekre. Az eredmény az volt, hogy megalakult a helyi kultúrcsoport, mely előadásokat tartott az akkori katolikus iskolában, a volt leventeotthonban. Nagy szerepe volt az ifjúsági szervezetnek a helyi sportélet kibontakozásában,melyben felnőttek ís részt vettek.Sokén jelentkeztek a fiúk közül katonaiskolába és a dolgozók iskolájába. 1946-ban, amikor községünkben az iskoláknál is meg-