Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

4. Angalét Sándor: A demokratikus kibontakozás Beregsurány községben 1944-1949

a három földbirtokost és a református egyházat,mivel ezek földjeit kellett felosztani a lakosság körében. 3. A földosztás A pártok közötti tanácskozások és vitatkozások hozták meg az első eredményt: 1945. márc. 15-én létrejött a Községi Földrendező Bizottság. Elnökének Badak Gyulát, a Kommunista Párt képviselőjét választották meg.Titkára Fodor Pál, aki szintén a Kommunista Párt tagja volt. A Földrendező Bizottságba kerültek még: Perpák Béla, Kálvin József, Kálvin András és Juhász György,mindannyian a Paraszt Párt képviselői. A Földrendező Bizottság munkáját az eredeti jegyzőkönyv alapján a következők szerint foglalhatjuk össze: A földek számbavétele és a lista elkészitése után a Földrendező Bizottság a határozatot falugyűlésen a lakosság tudomására hozta. Ezután a sok "mezitlábas"' földmérő boldogan vitte a karókat, hogy a földje végébe leültesse. A földek kiosztása után megkezdődött a másik nagy feladat: a tanyák számbavétele és a cselédlakások elosztása. Ezt új lakótelkek kiosztása előzte meg, mivel minden nincstelen saját lakást akart építeni, menekülni akart a sok pitvaros régi házakból. Igy került sor arra, hogy a Szeszgyártól Beregdarócig vezető út mellett lakáshelyeket osszanak szét. /Kossuth út/. A Szeszgyártól Csaroda felé vezető út mindkét oldalát kiosztották. Ezt követte a cselédlakások kiosztása, lebontása és az építőanyag elezállitésa.Az új házak építéséhez ugyanis a bontási anyagot felhasználták. Ezek a körülmények mind jobban igazolták azt, hogy a szovjet csapatok valóban a felszabadulás útját nyitották meg számunkra.