Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

3. Nagy Miklós: Kántorjánosi a Horthy-rezsim idején

Szabadság, azabadidő gyakorlatilag nincs, mivel vasár- áa ünnepnapokon la az állatokat el kell látni. Betegság esetén a gazda által megjelölt orvost lehetett igénybe venni, fiagyon jó volt, ha az orvosi költséget e gazda magára vállalta. Gyógyszerről a betegnek saját költségén kell gondoskodni. Ha a cseléd, kocsis olyan beteggé esik, hogy dolgozni nem bir, akkor helyette valamely családtagnak kell helytállni,természetesen a helyettesítő ezért külön bért nem kap. éppen ezért a földbirtokosok a nagycaaládúakhos ragaszkodnak. Községünkhöz három major tartozott, a Boglya, a Flóra, valamint a kialélekazámú Emmama.lor. A Boglya és a Flóra tanyát, melyek a Móndy-uradalomhoz tartoztak, a gazdatiszt /vagy intéző/ a szeszgyárvezető, kevésszámú kisiparos, a cselédség és dohánykertészek lakták. A vezetők emberséges, mi g a többiek eléggé mostoha körülmények közt laktak, illetve éltek.Egy-egy cselédházban 12-16 család is lakott; egy-egy közös pitvaron négy család! ugyanez volt a helyzet az Emmetanyán is. A Boglya és Flóra tanyán egy-egy mezőgazdasági szeszgyár is üzemelt. Ez a két szeszgyér dolgozta fel az aradalom bőséges burgonyatermését, később a roze nagy réezét is. A két gyár állandó jelleggel 5, ideiglenes jelleggel pedig 1*5-20 embernek biztosított munkát, keresetet. Az uradalomban a kapásokat,kaláazosokat ugyanagy művelték, mint a község gazdáinál,azzal a különbséggel,hogy az uradalom nem követelt uzeoramunkát,minden munkáért májfizetett, ha nem bőeégesen is. A Boglys tanyán 36, a Flóra tanyán 28 aratópár végezte az aratáat. Az uradalom az aratókkal már télen megkötötte a munkavállalói szerződést.Aratóinak az elcsépelt mennyiség 1/10 részét adta munkabér cimen.Ezenkívül fejen-