Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

1. Gacsályi Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc eseményei Bertha Mór naplója alapján

Összeült a pesti országgyűlés és e király Innsbruckban kilátásba helyezte a román kívánságok teljesítését. Szemere belügyminiszter is barátságosan fogadta a hazatérő román küldöttséget. A harmadik, egyben a legeredményesebb lehetőség 1849 májusában, Kossuth erőpolitikája miatt fulladt kudarcba. Az utolsó - Kossuth nemzetiségi politikájának csúcsát jelentő békülési tervezetet /Projekt de pacification, július 14/ - a közös szabadság áe függetlenség érdekében, mint az első nemzetiségi törvényt az országgyűlés megszavazta, de későn, mert a Maros völgyén a cári csapatok akkor már Magyarország irányába vonultak. 11 * "Amikor világossá vált, hogy s magyar forradalom ás az osztrák ellenforradalom közötti küzdelem elkerülhetetlen, Saguna, a Román Nemzeti Komitá elnöke nyíltan a reakció oldalára állt. Szeptemberben az ellenforradalom működésbe lépett Erdélyben, bázisát a határőrezredek alkották.Az orláti román határőrezred szeptember 11-i kárvényében biztosította a császárt hűségéről. A naszódi román határőrök, akiknek parancsnoka Karl Urban alezredes volt,néhány nappal később /szeptember 13-14-án/ megtartott gyűlésükön kimondták Magyarországtól való elszakadásukat* A szeptember 15-25 közt megtartott újabb balázsfalvi gyűlés végül is létrehozta a román nemzeti 12 mozgalom és az osztrák ellenforradalom egységét." "A Honvédelmi Bizottmány 1848 október 10-én felhívást és figyelmeztetést intézett a románokhoz, hogy térjenek békére, különben nyakukon, lesz a 30-40 ezernyi Bell regünk - eredménytelenül." "Ezek az események vezettek el Urbánnak október elején Puchnerrel összehangoltan megindított fegyveres támadásához, amelyet Jencu vezetésével - kivált az er-