Bodnár Bálint: Kisvárda környéki népmesék. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 17. Nyíregyháza, 1980)

tartott a lakodalom. A szegényasszonyt felvitette magához a király, Jó fürdőt csináltatott neki. Mikor megfürdött a szegényasszony, utána a királynői ruhába öltöztette fel és édesanyjának fogadta. így éltek boldogul, most is élnek, ha meg nem haltak. I. A BÁTOR KIRÁLYFI Egyszer vót, hol nem vöt, vét a világon egy király. A királynak vét három fia. A király a palotájának a keleti ablakában álldogált és mindig onnan nézegetett kelet felé. Egyszer a legidősebb fia felment hozzá és megkérdezte tőle: - Apám, mi az, hogy a te szemed az egyik sir, a másik nevet? Erre a király fogta a kardját és rávágott a fiára. Erre a fia elugrott és leszaladt a palotából. A középső testvér is igy járt, mikor megkérdezte az apját. Erre a legfiatalabb királyfi is felment az apjához és megkérdezte tőle: - Apám, miért sir neked az egyik szemed és a másik miért nevet? A király fogta a kardját és a fiúhoz vágta. A fiatal királyfi meg sem mozdult a kard előtt. Erre a király meg« szólalt ée azt mondta a fiának: - Most már látom, fiam, hogy ember vagy a talpadon. Most már megmagyarázom neked, hogy miért állok itt ebben az ablakban és miért nézek kelet felé. 64.