Bodnár Bálint: Kisvárda környéki népmesék. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 17. Nyíregyháza, 1980)

BEVEZETÉS Régi adósságunknak teszünk eleget akkor, amikor Bod­nár Bálint népmesegyüjteményéből ezt a szerény kötetet közreadjuk. Bodnár Bálint nevét,ugy hisszük,nemcsak Nyír­egyházán és Kisvárdán, hanem Szabolcs-Szatmár megye hatá­rain tul is ismerik, hiszen mint mesegyűjtő és mesemondó egyaránt nagy megbecsülésnek örvendett. Tudjuk, hogy sza­badidejében mást sem csinált, csak járta a falvakat; ele­inte jegyzetfüzettel, majd magnetofonnal és mindent megö­rökített, amit néprajzi szempontból fontosnak tartott. Szóljunk most röviden Bodnár Bálintról! Bodnár Bálint egy szegényparaszti család hetedik gyermekeként 1911.január 29-én Tiszalökön született. Kez­detben maga is gazdálkodott. 1942-től a megyeházán /Nyír­egyháza/ kisegitő altiszt, majd a ielszabadulás után, a polgári iskola és egy közigazgatási tanfolyam elvégzése után kinevezik segédtisztnek. 1949-től a kisvardai járási, tanácson dolgozott, mint nyilvántartó, majd mint telefon­központkezelő, 1971-ben nyugdijba vonult, mely után rövi­debb ideig Pátrohán és Nyíregyházán lakott, majd véglege­sen Kemecsén telepedett le. Bodnár Bálintnak, mint önkéntes néprajzi gyűjtőnek neve az 1958. és az 1959. évi Országos Néprajzi és Nyelv­járási Gyüjtőpályázatokon tűnt fel először, pályamunkái­ért mindkét alkalommal felemelt országos II. dijat nyert. Azóta haláláig nem múlt el olyan év,hogy megyei és orszá­gos pályázatokon ne jeleskedett volna. Pályamunkái közül meg kell említeni a következőket: Tiezalöki szólásmondá­sok" ."Tiszalöki gyermekjátékok", "Kisvardai jeles napok", "Pátrohai népmesék", Rét-és takarmánygazdálkodás Ajakon", ">A nád hasznosítása a szabolcsveresmarti füzesekben","Al­:-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom