Bodnár Bálint: Kisvárda környéki népmesék. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 17. Nyíregyháza, 1980)

- Hát te hon jársz itt, ahun a madár se jár? Azt mondja: - Hát elgyüttem szógála tot keresni! - azt mondja. - Ha, akkor jó helyt vagy! Te hántad ki a ganajt? - Én! - fia akkor - azt mondja -, terád bízom a lovakat! Na majd nagyon fölvette ottan magát, minden szép i­dőt eltöltött mán, mikor eccer azt mondja neki: - Hallod-é? Láttad, hogy milyen eledeleket ettünk? - Láttam! - Nahát,amilyet tegnap ettünk,mind élményünk a temp­lomba és ha olyan eledelt te nem készitsz, akkor halálnak halálával fogsz meghalni! Hát a gyerek, elmentek a három szernél. Gondolkodik. Hát hogy tudjon U kosziteni, még a főzéshez nem is ért! Ahogy ott szomorkodik, egy galamb odarepül, aki mán őtet kisegítette, egy lánnyá vált. Azt mondja: - Tudod mit? Eredj be! Jó helyibe jót várj! - azt mondja. - Ülj föl csak - azt mondja - egy lóra, osztán rezszorü lesz, te meg rézruhába bemensz! Oszt elmensz s templomba ugy, hogy lásson annak a gazdasszonynak! Amit ü kivan, az minden meg lesz teljesítve! Na, jó van! Hát osztán ü felült a lóra, oszt a lórul leszállt. Meg mondta neki ugyan: - Hogyha kifelé akarsz jönni, mikor a pap azt mond­ja: "Ámmen", akkor te azonnal gyere ki, ugorj a lóra,oszt gyere hazafelé!Oszt mondjad néki, hogy: "Köd előttem, köc utánam! n , osztán mán te eltűntél! Na jó van! Hát nagyon, de nagyon szép legény bement oda, hát a nőnek nagyon megtetszett az a rézruhás valaki. Mikor az megvót, alig várta mán, hogy gyüjjenek a temp-­41.

Next

/
Oldalképek
Tartalom