Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

A rétekre nézve: rétben kaszálló Bol mindég kaszáltatik a sarjú 8 Hol ritkán kaszáltatik a sarjú 10 Hol soha nem kaszáltatik a sarjú 12 ," Büd szántóföldjét első osztályúnak állapították meg. Természetesen a "felső földet" kell értenünk a jó minőségű alatt. A hold pedig magyar-hold 1200 D-öl. A rétre vonatkozóan: egy kaszás alatt értendő az o­lyan nagyságú rét, amelyről 1 szekér szénát gyűjthetnek, ahogy romlik a rét minősége, ugy nő a területe. Büd urbáriuma két példányban található a Hegyei Le­véltárban.Az egyik az országosan használt nyomtatott séma, amibe a helyi viszonyoknak megfelelő szöveget beirták. A másik, kézzel vonalozott urbáriumhoz mellékelt latin nyel­vű jegyzőkönyv tartalma a következő: 81 "Alulírottak igazoljuk, hogy /1773. október 26-án/ a Szabolcs megyei Büd helyiségben elvégeztük az úrbéri eljá­rás végrehajtást, /Execztionem Urbarialem/ a következő mó­don és rendben: 1. A faluban és a határban lévő földek összeírásánál je­len volt Maresó Miklós uradalmi intéző /vagyonkezelő/, a helybeli lakosokat megeskették a bevallásuk igaz voltáról. Ebben a kamarai faluban, mely 1. osztályú, a királyi rendelet szerint egy egész telek 28 hold szán­tóföld és 12 kaszás rét. Van féltelek 32, negyedtelek 53, ami összesen 29 1/4 telek. 2. Az Uraság fenntartotta magának a jogot, a fölös telktk birtoklásáról. , 3. A legelőket jónak és alkalmasnak találták. A görög ri­tusu parochusnak 8, a kántornak 4, az ispánnak 4, a zselléreknek pedig 2 legelőt osztottak ki az állataik 66.

Next

/
Oldalképek
Tartalom