Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

év se. Tugya a tanú hol van a Szegh: föld, vagy Is Szegh* határ melly is ott esik a hol a Csörsz - árka megh szakad 8 a Leöki földön fekvő Botos halomtul sein messze vagyon, onnan tugya pedig a tana ezen Szegh Határnak léteiét:mert 12 esztendőkig Leöki keríillő lévén, minden esztendőben tett Csóvát a Szegh hátárra. Mivel a Löki Sz Mihályi és 80 BUdi határok azon Szegh határba Ütköztek öszve." Gyakran és mondhatjuk nyugodtan, évente ismétlődnek a határperek. Ha viszonylagosan béke van a keleti szomszéddal, biztosan nézeteltérés támad a nyugatival. A kihallgatott tanuk vallomásával - akik többnyire pásztorok, és gyakran más faluba valók - a frissen hányott határhalmokkal és jegyzőkönyvekkel nem született meg a tartós béke. Általában a felperes, ha az nem, akkor az alperes fellebbez, mert sérelmesnek tartja a megyei döntést. A btidiek ma is emlegetik, hogy "az Aranykert valamikor Bűdé volt" Ez igaz,de nem tudják hogyan lett a szentmihályiaké? "... a Kurucz világban Szent Mihályon Tyukodi nevii Notáriustul hallotta, hogy az Arany Kert névíl Plágán a Török Világban, midőn azon nevezett Plágát /puszta/ BUdi Lakosok, mig el nem pusztult, birtanak, egy embert megöltenek, kinek diját azon helységnek kellett megh fizetni, a mellyiknek határán történt a Gyilkosságh, azt a Török praentendálván a Budi Lakosokon, megh ijjedtek az Büdiek, a nevezett Arany Kert névil Plágát, hogy nem az ő Határokban légyen, meg tagatták, és a Szent Mihályi Lakosoka nevezett Arany Kert nevű Plágát az eő Határokon lenni Ál-litván, a megh öltt Embernek Diját az 40 forintokat a Törökne le tették, és az őltátul fogva az Arany Kert névü Plága Szent Mihályi Határhoz usnáltatik /mellyet hogy/ nevezett Szent Mihályi akkori Nótárius e fatensnek /tanu60.