Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

romfőzők között nincs, holott mindig jelentős salétromfőző község volt. Feltehető, hogy Szentmihály lakéi főzték a salétromot ebben az időben a Salétrom-kertben.Mig puszta volt,területének egy részét szentmihályiak használták, bérelték. Az 1715. évi országos összeírás BUd és Theve Szentmihály község pusztáiként emiitődnek. Az 1720-as összeírás annyit mond, hogy Büd, Tedely, és Nyíregyháza elhanyagolt területű helyek. Szentmihály összeírásában pedig azt olvashatjuk, hogy BUd és Tedely területén bérelnek a szentmihályiak területeket, valamint BUd legelőterületének egyharmadát évi 10 Ft bérért. Ekkor BUd egy része a királyi kamara birtoka volt, és az adta bérbe a szentmihályiaknak. /Birtokos még egyharmad részben Petheő Rozá11../ 69 A bUdi görögkatolikus egyház alapításának évére vonatkozólag az összeírások adatai eltérőek. Az 1782. évi hajdúdorogi consor szerint 1712., az 1774. évi ungvári összeírás szerint 1729-ben alapították. /Az utóbbi a valószínűbb/. 70 Az egyházközség alapítása a telepítéssel egyidejűleg történt. A felvidékről Beregszász környékéről jöttek a jóval korábban elmenekült magyarok. A szájhagyomány szerint... összerakható fatemplommal, görögkatolikus lelkészszel érkeztek. A régebben itt is használt "orosz" csak gyűjtőnév, ami nem a nemzetiséget jelenti, hanem a vallást. Hévelemzéssel sem mutatható ki az idegen eredet. /Nem az elnéptelenedés előtti magyarok, azokról már volt sző, hanem a török, német, tatár hadak által sanyargatott szabolcsiak, akik északabbra húzódtak, és amikor a veszély elmúlt, már nem a korábbi helyükre tértek vissza, hanem kerestek kedvezőbb területet. 48.