Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

romfőzők között nincs, holott mindig jelentős salétromfő­ző község volt. Feltehető, hogy Szentmihály lakéi főzték a salétromot ebben az időben a Salétrom-kertben.Mig pusz­ta volt,területének egy részét szentmihályiak használták, bérelték. Az 1715. évi országos összeírás BUd és Theve Szent­mihály község pusztáiként emiitődnek. Az 1720-as össze­írás annyit mond, hogy Büd, Tedely, és Nyíregyháza elha­nyagolt területű helyek. Szentmihály összeírásában pedig azt olvashatjuk, hogy BUd és Tedely területén bérelnek a szentmihályiak területeket, valamint BUd legelőterületé­nek egyharmadát évi 10 Ft bérért. Ekkor BUd egy része a királyi kamara birtoka volt, és az adta bérbe a szentmi­hályiaknak. /Birtokos még egyharmad részben Petheő Rozá­11../ 69 A bUdi görögkatolikus egyház alapításának évére vo­natkozólag az összeírások adatai eltérőek. Az 1782. évi hajdúdorogi consor szerint 1712., az 1774. évi ungvári összeírás szerint 1729-ben alapították. /Az utóbbi a va­lószínűbb/. 70 Az egyházközség alapítása a telepítéssel egyidejűleg történt. A felvidékről Beregszász környékéről jöttek a jóval korábban elmenekült magyarok. A szájhagyomány sze­rint... összerakható fatemplommal, görögkatolikus lelkész­szel érkeztek. A régebben itt is használt "orosz" csak gyűjtőnév, ami nem a nemzetiséget jelenti, hanem a val­lást. Hévelemzéssel sem mutatható ki az idegen eredet. /Nem az elnéptelenedés előtti magyarok, azokról már volt sző, hanem a török, német, tatár hadak által sanyargatott szabolcsiak, akik északabbra húzódtak, és amikor a veszély elmúlt, már nem a korábbi helyükre tértek vissza, hanem kerestek kedvezőbb területet. 48.

Next

/
Oldalképek
Tartalom