Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

falué volt, az egy forintos birság az ispáné. Tilalom az orvbireág és egyéb törvénybeli tizenkét forintos birságok a földesúré. 50 Az eddig bemutatott urbáriumok szövegei arról tanúskodnak, hogy a földesurak gazdaságvezetői körültekintő pontossággal vezették az uradalom számadásait. Természetes ez nem volt a részükről egy önzetlen és földesuraik iránt fakadő önzetlen cselekedet,hanem kellő ellenőrzést, számonkérést kell feltételeznünk, és igy a több lépcsős adminisztrációs hivatalvezetésnek lehetünk a tanúi. Ismét hivatkoznom kell a községnek Erdélyhez való tartozására, mert ez tette lehetővé, hogy meghiúsítsa a megye törekvéseit. Büd az 1645-ben III. Ferdinánd császár és I. Rákóczi György között megkötött linczi béke alapján Rákóczi György fejedelemnek és "mindkét ágon leendő maradékinak" lett átadva az ecsedi uradalomhoz tartozó birtokrészekkel együtt. 1647. június 1. Kimutatás a budi majorság - marháiról Nagyon öreg ökör no 71 negyedfii tulok no 5 harmadfű tulok no 7 öreg bika no 5 fejős tehén no 11 meddő tehén no 7 harmadfű üsző tinó no 14 tavalyi üsző tinó no 3 ez idei ökör borjú no 7 ez idei üsző borjú no 4 summa faoit /összesen kitesz/ no 133 51 32.