Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)
ismeri el hajdútelepülésnek, 8 a hajdúkiváltságokkal nem élhetnek, "a jobbágyság állapotába visszahelyezzék és a földesurak őket az összes közös adózásoknak, ingyen munkáknak, valamint dézsmáknak, a parasztokkal egyenlő teljesítésre, meg magok közé fogadott jobbágyoknak visszaszorítására szorítsák" ... Ennek ellenére Bem BÜD, sem az emiitett községek nem hajlandók lemondani a hajdú szabadságjogokról. 1638-ban ismét foglalkozott az országgyűlés ezzel a kérdéssel ós a 67. törvénycikkben ugyancsak kimondják a jobbágysorsba való visszahelyezést. Az érintett községek tiltakoztak a megye javaslatára hozott törvény ellenemért erdélyhez tartoztak. A hatalom közvetlen gyakorlása az Erdélyi fejedelemé, aki meg is erősítette őket kiváltságukban. Ez önbizalmat adott a zaklatott községeknek és fokozta ellenállásukat a nemesi vármegyével szemben. Az erdélyi fejedelem a község lakóit számontartotta, "mustra" alá vételtiket elrendelte, és mint "mezei" mozgó katonákra igényt tartott. Hiába voltak a későbbi 1647, 1649es országgyűlési határozatok, az 1635-ös törvény megújítása, az érdekelt községek, köztük BÜD szembeszállt a nemesi vármegyével. 1639. május 1. A sárospataki uradalom inventariuma BUd majorház kamrával, pitvarral. Tejtermék készítésére szolgáló felszerelés. 180 juh, 12 kos, 7 ürü,62 kosbárány, 59 jeke-bárány, 2 gulya, egyikben 24 tehén,10 tavalyi és 20 idei borjú, a másikban 7 tehén, 2 bika, 2 ökör, 24 ötöd- és hatodfü tulok, 4 harmadfű tulok, 5 harmadfű Ü8ZŐ.4 tavalyi borjuk. Egy borjusakol, egy juh-félszer és egy juhfejő - osztronga, egy szénaakol, 36 kanca, 1 mén, 16 tavalyi csikó. A kesznyéteni és ónodi ménesben van innen 4 ló. Bőrök ... ° 30.