Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

1619-ben a Kallót, Tokajt és Ecsedot behódoltatő Bethlen Gábor fejedelem uralma alá került Büd IB. így Erdélyhez tartozik és mint ilj íhajMkirajzás, telepítés nyugodtan élhetett Erdély védőszárnyai alatt, A kiváltságokat Szabolcs megye kétségbevonta és mint jobbágyközséget kívánta kezelni. Jobbágyi terheket vetett ki rá, ami ellen a lakosság tiltakozott. A község a jnegyének sokáig ellenállott. Amint emiitettük, Büd a Rákőcziak birtoka Tedejjel együtt. Az urbárium szövege a mai fogalmazásban: Szolgálatoks Tedely és Büd, mivel inkább csak jövevény jobbágybői áll és /török/ hódoltság alatt is vannak, urunktól, őnagyságató*l levelük is van, amely /Sáros/ Patak várában kelt 1624. március 28-án. Ha valaki ide akar menni, arra is szabadsága Hévén, őnagysága a falubelieknek alázatos kérelmükre az őszi vetésnek való szántást megengedte nekik, hanem tavaszi vetéssel tartoznak mindazáltal ugy mint árpát 60 köblöst és 1 és fél köblös kölest vetni, azonfelül Bűdön a búza vetésnek való szántásban segitenek. KaszálŐ rét őnagysága számára itt a rétközben egy Bedé - nevű rét van, másik meg egy kertben van, melyet Mirko - kertnek hívnak. Emellett van két parlag is, kapálásnak idején azért 14 öl szénának való füvet tartoznak kaszálni, és feltakarni, összehordani, helyrerakni. Ezenkivül amiben, amikor parancsoljík, mindenféle ————— £C szolgalattal tartoznak. ^

J URBÁRIUMOK /163W Possessio But) és Thedey 1631. juniua Bűdön 2 jobbágy, egyik szolga. Tedejen 5 örökös jobbágy« Egyéb szolgáltatások mellett a tokaji szőlőhöz adnak szekereket és gyalogosokat a .-szüret időtartamára. Tedejen 27.