Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

zonyiték erre az egy vallás, az egységes szokások, amelyeket csaknem megőriztek a mai napig. Hem volt könnyű a szegénységet elviselni. Munkájában a férfi nem maradt magára, mert a budi ember felesége ugy dolgozott a határban, mintha nem is várta volna otthon a mosás, a lakás tisztántartása, a gyermekek nevelése, az éjszakai kenyérsütés. Nagyon gyakori volt, főleg nyáron, hogy az asszony fél éjszakákat dolgozott a családért, majd hajnalban a pólyás csecsemőt a szekér faros kasába tette, hogy újrakezdhesse a látástél vakulásig tárté mezei munkát. Á kicsi két fa között kifeszített lepedőben, saját sírásától ringott, vagy egy bokor ámss&tsáabmn nyögött, mig a szájába nem dugta az anyja a —law—ül imäkos vászonzacskét, amitől elbódult, elálmosodott« Délben első a kicsi tisztábars&ü®»,, «tfcetéee. Elfogyasztják az otthonról hozott egyszerű ebédet. Kevés beszéd. Fél napok telnek el, amig az egymás mellett dolgozó férj és feleség szót váltanak. Sürgős minden munka, ki tudja, holnap milyen idő lesz? Nem volt meteorológia, természetes ösztönére, a nép száján megmaradt időjóslásokra támaszkodott. - Ha udvara van a Holdnak, három napon belül eső lesz. - Vörös az ég alja, másnap erős szél támad. - Délre húznak a vadlibák, északról hideget kapunk. - Pipál a hegy /a tokaji/, eső lesz. - Hasogat a derekam, időváltozás lesz. - Kuruttyolnak a békák, jó idő lesz. Szent György nap előtt ahány nappal korábban megdördül az ég, annyival lesz később a tavasz. Minden munkának meg kell adni a módját. Ismerik egymást a faluban, tudják, ki az alapos, jó munkás. Fontos és nem lekicsinyelhető a falubeliek véleménye. Bizonyos fokú rangot jelent a becsületes munka, a szavahihetőség» 141.