Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

mában, hogy a birtokossági legelőből a legelőtulajdonosok beleegyeznek egy jószágra való legelőért fizetnek azok, kik a legelőt mástői bérlik,fizetnek 20 koronát,de ugyan­ezek tartoznak egy hold legelőt váltani, illetve bérelni a Dessewffy féle birtokból, 16 koronáért. Akkor aztán az egész községi jószág egyformán járja mindkét legelőt, te­hát azok jószága is, kik a saját legelőjükre hajtanak jó­szágot, azok pedig,kik eddig kiadták legelőjüket, ez ösz­szegnél drágábbért, szintén tartoznak a Dessewffy legelő­ből egy holdat váltani. 2. Ft/1919. Munkácsi Sándor tiszabUdi lakos nevén telekkönyvileg 1. kat. hold legelő illetőség van, melyet nem használ, de mivel azt ő nem adta el, világos, bogy más valaki használja. Kéri, hogy engedtessék meg neki, hogy addig is, mig ki lehet keresni, hogy ki használja a legelőt, engedje meg neki a tanács, miszerint hajtasson ezen legelőre. A tanács a kérelmet teljesiti olyformán, hogy az esetben, ha az derülne ki, hogy a legelő tényleg Munkácsit illeti, az ki most használja, ha pedig az ille­tő jogosan használja, akkor Munkácsi tartozik a legelő használati diját befizetni a birtokosság pénztárába. 3. Ft/1919. Dr. Kornis Ferenc 60 hold földet ad fe­lébe.Tanács ugy határoz, hogy 30 hold adható felébe, iga­vonó jószággal biroknak, mig 30 hold haszonbérbe adandó ki zsellér embereknek. 4. Ft/1919. Kornis-féle szőlő felében való munkálá­sát tanács nem látja jónak, Kozák György intézőbizottsági tag kiküldetik, hogy a birtokossal esetleg a direktórium­mal együtt intézkedjék a megművelés iránt. 5. Ft/1919. Járási munkástanács azon felhivására, hogy a munkások, tisztviselők részére szükséges-e azonnal házhely és kert, továbbá kivánják-e kisbirtokok kihasitá­130.

Next

/
Oldalképek
Tartalom