Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

jenként. Kimutatja számítási eredményét, mely szerint április hónapban 932 ellátatlanunk van, s ez minden hónapban emelkedik ugy, hogy már júniusban 1535 az ellátatlanok száma. Ezek részére pedig összesen kb. 130 métermázsa liszt áll rendelkezésünkre, holott ezek szükséglete havi 7 kilójával 238 métermázsa 91 kilogrammot tesz ki, 6 kilogrammjával 204 métermázsa 82 kilogrammot, és 5 kilogrammjával 70 métermázsa 73 kilogrammot. Mindezek csupán július l-ig számolva. Határozat: Munkástanács tudatában van annak, hogy a rendelkezésre álló liszt nagyon csekély, de a fejadagot leszállítani mégis nem tartja lehetségesnek, ezért azt fejenként havi 7 kilogrammban állapitja meg. 10. Mt/1919. Munkástanács közhírré tenni rendeli, hogy lisztet, búzát, gabonát, kenyeret, főzeléket a községből kivinni nem szabad. Elnök bejelenti, hogy a községi kisbirók kérték, hogy a járandóság dűlő földjük, mivel azt viz boritja, cseréltessék el más földdel. Határozat: Tanács ugy határoz, hogy a kisbirók béreljenek egy-egy kat. földet, és ezek bérét a község fizeti meg. "Felvétetett Tiszabüdön 1919. április 6-án tartott községi munkástanács ülésen, 15. Mt/1919. Közlegelőre való kihajtás 1919. április 17-re határozattatott, A legeltetési cédula osztás 12-én reggel kezdődik. A közbirtokosság fedezetlen szükséglete 6890 koronában állapíttatott meg. Ennek fedezésére a következőképpen szedendő be a járulék: Minden darab legelő után legelőadó 1 korona, két éven felüli üszők és tehén után darabonként 12 korona,2 éven aluli üsző, ökör, tinó, ló, csikó után darabonként 4 korona, minden darab sertés után legelőbirtokosoktól 6 korona, nem legelőbirtokosoktól darabonként 16 korona szedendő be a kihajtás alkalmá125.