Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)
ti földeken történt kibontakozása. A dohány jelentősége az 1950-es évektől folyamatosan növekedett.Az akkori termesztési kényszert felváltotta a Jövedelmezőség által meghatározott uj termesztési és értékesítési lehetőség.A falu paraszti gazdálkodásában sajátos színfoltként Jelent meg - a környező területekhez viszonyítva egyedi jelenségről lévén szó - az 1960-as évektől a málnatermesztés. A faluközösség számára ez évente már nagyobb Jövedelmet biztosit, mint a dohány. Az 1979-ben végzett gyűjtések edatai arra utalnak,hogy a málna és a dohány mellett - más növényféleaégek rováeára - az uborka hódit, ill, fog je lentősebb helyet hódítani. A parasztgazdaságok szerkezeti átalakulását Összeségében abban láthatjuk, hogy az egyéni-paraszti kezelésben lévő földterületek folyamatos csökkenése mellett,a hagyományos növények termesztése /rozs, árpa, tengeri, burgonya, tök, répa/ háttérbe szorul, a aaját termesztést felváltja a pénzért való megvásárlás. A hagyományos kultúrák helyét egyre határozottabban foglalják el azok a növények /a dohány mellett a málna és az uborka/, amelyek jelenleg jól és nagy jövedelemmel értékesíthetők. Nincsenek konkrét adataink egy-egy nyirlugosi parasztgazdaság évi jövedelméről, bór valamit jelez az,hogy a málna, dohány és uborkatermesztők bevétele 80.000100.000 forint között mozog. A jövedelem igen nagy szóródásos erősen differenciálja az egyes gazdaságokat. A jövedelemfelhasználás egyik megnyilvánulása a paraszti telek építményeinek folyamatos átrendeződése /a telken lakók életkorának függvényeként/. Jellemző kép a lakóházak átépitése, uj lakónegyedek épitéee a telken, a gazdasági építmények továbbra is maradnak, vagy ha átépítésükre sor kerül, azokat hagyományos formában és hagyományos épitő-