Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)
sálban fedezhettünk fel. Ezért a nylrlugoai burgonyatermesztés néprajzi anyagának összegyüjtése,majd mostani bemutatása során különös hangsúlyt fektettem, ill. fektetek az ismert és termesztett burgonyafajtákra. Ismert és termesztett fajták Az étkezésre, értékesítésre és takarmányozásra termesztett fajták egyaránt nagy változatosságot mutatnak a faluban.Az étkezési burgonyák közül legrégibbnek és mindmáig legjobbnak tartják a nyári rozsát .Termesztésével még 4-5 évvel ezelőtt is jelentős területen foglalkoztak. ízletes és korai érésű volt, amellett a helyi földeken nagy termésátlaggal tudták termeszteni. Apró, hosszúkás formájú,sima felületű és vékonyhéju burgonyának Írják le. Nemcsak csiráztatásra,hanem hosszú idejű tárolásra is alkalmas volt. Piaci értékesítési lehetőségei több, mint fél évszázad alatt nem változtak,a lugosiak szerint "soha nem lehetett annyit piacra vinni, hogy ne lehetett volna eladni". A nyári rózsa mellett az 1920/30as években jelent meg a faluban a baba , vagy gülbaba .Jó termésátlagu, könynyen tárolható és hasonlóan koránórő fajta, amelynek termesztésével napjainkban is foglalkoznak a parasztgazdaságok. Most is termesztik és régóta ismerik a takarmányozás céljaira is kitűnően megfelelő ella krumpli t.amelynek régebben más változatát is ismertek. Ezeket fehér ellá nak és sárga ellá nak nevezték. Gumója sárgás, bale Is sárga szlnü, könnyen és nagyra növő, parázs, kézzel is törhető burgonyafajtának irják le.Ujabb eredetű burgonyaként tartják számon a klavárdal rózsá t. Termesztésével csak a jobb földeken foglalkoznak. Hibájának tartják, hogy jó termesztési adottságok és művelési körülmények között is gyorsan eifajzik. Az ujabb fajták megjelenése az 1950-es évektől vélt jellemzővé. Ezért egyidejűleg a faluban több