Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

az egyessóg a következő: mindenféle terméének haeonfele a földtulajdonosé, mely a felvállaló által munkáltatik meg és takaríttatik be; azonkívül egy köblös tengeri alá való földből, mit nálunk lloo négysz, ölivel számítanak, dolgozik a feles négy kapásnapot, s ád egypár csirkét, egyköblös burgonyaföld alá való földből 3 kaezásnapot és ád két csirkét, egy köblös zab alá való földtől pedig egy vontatasi nap szolgáltatik két marhával,

H J A feles művelésnek ez a rendszere jól mutatja, hogy az uradalmak célja az olcsó munkaerő egész gazdasági évben történő megkötése, ill, biztosítása volt. Az igás munkában, kaszálásban eltöltött napok és az egyéb természetbeni juttatások az uradalmat a termés feléért kárpótolták. Ebben a művelési rendszerben a vállaló az uradalom és sajátmaga közötti pénzkapcsolatot is kiküszöbölve lényegében nem több, mint újkori jobbágy. A századfordulóra már általánosan eltűnt a részművelőé melletti természetbeni beszolgáltatás, viszont az igában eltöltendő napokbői kifejlődött a kapitalizmus rendkívül bonyolult ledolgozás! rendszere. A dohányosok tengeri és burgonya feles müvelése a századfordulótól fokozatosan adta át helyét a harmados művelésnek. Ennek egyik jelentős oka a vetés és kapálás gépesítésének uradalmi földeken való elterjedése volt. Az ujabb burgonya és tengeri fajták mindig az uradalmi üzemszervezetekben jelentek meg először, onnan terjedtek el. Ennek alapja az volt, hogy a feles vagy harmados művelő az uradalomból kapott részből egészítette ki yetőmag szükségletét. /A parasztgazdaságokban pedig a vetőmag kölcsönkérése meggyorsította egy-egy fajta elterjedését./ A récens gyűjtések szerint még a feles müvelés általános volt Nyirlugoson, addig I9I0-I4 között már áttértek a harmados művelésre. Ez azt jelentette, hogy az