Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

általánosabb a krmnpliskosár /7. kép/. A krumpli felszedésénél, a felszedett krumpli összehordására használják, de ezzel szállítják a piacra is. A fás kosár is általánosan ismert. A vágótőkétől a konyhába hordják vele az öszszevágott gallyat, fát. Sok esetben a krumplis és a fás' kosár azonos. Gyümölcsszedésre, hordásra és részben tartásra is ilyen kosarakat használnak, de ezeknek külön elnevezésük nincsen. Méreteikben különböznek egymástól, kisebb kosárba szedik a meggyet, mint az almát; a szilvát, mint a körtét. A krumpliskosár hordása általában női munka. A fás kosarat viszont inkább a férfi vagy a nagyobb fiúgyermek viszi. A különböző nagyságú, gyümölcsszedő-, hordó-, tároló kosarak hordása viszont a kosár nagyságától, a benne lévő súlytól függően női, illetve férfi munka. A kosárhordásnak több formája is ismeretes. Rövid távolságra a kétfülü, krumplis-, fás és egyéb kosarakat férfiak, nők egyaránt két kézzel fogva, maguk előtt tartva viszik. Nagyobb távolságra való hordásnál viszont az az általános, hogy a kétfülü kosarakat két ember viszi, időnként kézváltással. Nagyobb távolságra történő kosaras hordásnál azonban az az elterjedt, hogy tar

goncára.kerék párra , málnáskocsir

a, szekérre téve viszik a terhet. Ez az utóbbi azonban már nem emberi erővel történik. Ritkán előfordul, hogy két kari kosarat füleiknél fogva vastagabb zsinórral vagy szakajtókendővel összekötnek és vállra vetve - a kosarak elől és hátul lógnak - hordanak. Leginkább a piacolóknál fordul elő ilyen kosárhordási mód. Hasonlóképpen ritka az is, de előfordul, hogy a nők a kari kosarat, vagy másféle kosarat abroszba, vászonba, ponyvába kötik és úgy viszik a hátukon. Nyirlugoson azonban nemcsak vesszőből készült kosa-