Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

egyháza, Nyírbátor, lebrecen/. A kaeornya legtöbbször szürkésfehér szinü volt, de akadt köztük szines ia. Szilkének, komaszilkének nevezik a ma már csak egykét példányban található, többrészes ugyancsak cserépből, újabban majolikából készült, egymásba illeszthető, lapos, lábasszerü ételhordó edényeket is. Általánosan soha sem terjedtek el. A jobbmódúak ételhordó edényei voltak, hiszen azt tették lehetővé, hogy többféle ételt Bzállithassanak bennük egyszerre. Ezek a többrészes, egymásba illeszthető komaszilkék azért is fontosak,mert belőlük fejlődik ki a napjainkban általánosan elterjedt, Nyirlugoson is használt /gyárban készült, boltban vásárolt/ zománcozott fém, vagy újabban aluminium ételhordó

. A többrészes komaszilkét is,az egyrészes szilkéhez hasonlóan kasornyában hordták. Az ételhordónak azonban ma már külön fámhordó része van, amely a kasornya használatát feleslegessé teszi. Az ételhordás, történjen az egy-egy több részből álló szilkében, vagy ételhordóban, mindig jellegzetes kézi teherhordás; az asszony vagy a nagyobb lány feladata. Az ételhordás különleges alkalma Nyirlugoson is a lakodalmi ételhordós. Erre mind a mai napig szakajtókendőbe, szalvétába kötött tál szolgál. Napjaink felé közeledve ebben legfeljebb annyi változás állott be, hogy ma nem annyira ételt vagy ételkészítéséhez szükséges alapanyagokat, mint inkább tortát, süteményt visznek. Korábban, amikor még nem otthon elkészített ételt vittek a lakodalomba Bokszor előfordult, hogy lisztet, tojást, levágott baromfit vittek. A lisztből, tojásból rendszerint csigát készítettek a lakodalmi leveshez. A lakodalmi ételhordásnál a sarkainál összekötött, vagy összefogott, kendővel felfogott terhet kézben vitték. Külön neve volt. Hasonló