Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

kör be te

l kiáltásokkal irányítják a helyére, a rud mellé. Kor-és Ivar szerinti elnevezések

. Elléskor ugy mondják, hogy üszőbornyu

. vagy bikaborayu lett. Aszerint, hogy melyik évszak van, tavaszi-, őszi borjúnak

, vagy márciusi-, szeptemberi borjúnak nevezik. Elválasztás után rugottbornyu a neve. Egyéves kora után másodfiíves-. harmadfüves bikát, üszőt, tinót említenek. Az üsző legkorábban 2r3 éves korában ellik először /

elóhasu üsző

/, ettől kezdve nevezik tehénnek

.Ha a tehén felfolyatott /

f

elfutasodott

/. ellőstehén a neve. A meddő tehenet, amelyik nem akar hor nyút fogni, csirának nevezik. Elléskor nem adnak rögtön nevet a borjúnak. A név kiválasztásában sokszor a borjú valamilyen jellegzetessége dönt, vagy a család egyik korábbi, kedvelt jószágának a nevét választják. Ma a tehénnek leginkább női nevet adnak. Tehónnevek: Szegfű

. Cifra

. Nyalka, Virág

. Gyöngyös

. Madár, stb. Ökör - és bikanevek: Szarvas

, Körmös

. Mérges

. Szilaj

. Göndör

, Kormos

, stb. V. A nyirlugosi szarvasmarhatenyésztés szerepének alakulását a mult század utolsó évtizedeitől tekintettem át, amikortól a paraszti állattartás uj, kapitalista formái kialakultak. Az ezt megelőző korszak állattartásának kutatására csak a levéltári források alapján lenne lehetőség. Dolgozatomban elsősorban azokat a tényezőket és módosító hatásokat igyekeztem kiemelni, amelyek véleményem szerint a nyirlugosi szarvasmarhatartás alakulását döntően meghatározták, illetve befolyásolták. A hiányos statisztikai adatokból is megállapítható, hogy az állattartás a nyirlugosi gazdálkodásban egészen az 194o-es évek végéig meghatározó szerepet játszott. A határhasználat nyirlugosi módja/ami a természeti tényezők és a szűk,