Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

zonnyal más megyékbeli birtokait eladta, a Szennyespusztán vásárolt uj földeket. 1920/30 között Így találhatjuk Gencsy Bélánét Szennyespusztén földbirtokosként. E valójában két nagybirtok mellett /Károlyi földek és a volt Patay földek/ néhány 50-100 holdas gazdaság volt még a faluban. Az 1930-as években a 17 ilyen birtok 1.256 kh. területet foglalt el a határból. Az 50 holdon aluli parasztbirtokok összes száma és összes területe is változó volt, ezen belül természetesen változott a birtokosok száma és egy-egy parasztgazdaság területe is. Ezekről összehaaonlitó statisztikai adatok nem, vagy ceak hiányosan állnak rendelkezésünkre. Ezért elsősorban a visszaemlékezések adatainak felhasználására /ill. elfogadására/ vagyunk utalva. A birtokosztódést érzékelteti az 1895-ös és az 1935-ös f%lmérés más szempontú adatsora. 1895-ben a határ 310 birtokos között oszlott meg, 1935-ben pedig már 703 földbirtokot, ill. birtokost irtak össze. /Ez magába foglal minden birtokkategóriát./ A kéeőbbi időkből részletes adatokkal nem rendelkezünk, csupán a felszabadulást követő időszak birtokstruktúráját ismerjük. A récens gyűjtések szerint kb. 550-650 parasztgazdaság volt Nyirlugoson, 8 egy-egy gazdaság átlagterületét 10-15 kh-ban állapithetjuk meg. /Megjegyezzük, hogy a ki- és visszavándorlás időszakosan befolyásolta a település birtokviszonyait. A visszaemlékezések szerint 1930ig megközelítően 250 ember ment el a faluból. 1938-40 között ezek harmada visszajött. Akik 1936 előtt visszajöttek, azok között 5-6 olyan is volt, aki meggazdagodva jelentősebb földterületeket tudott vásárolni./ Az uradalmak, ill. nagybirtokok és a parasztgazdaságok kapcsolatát két területen tárhatjuk fel. Egyrészt a nagybirtok helyi munkaerőre támaszkodott, ezért a munka-