Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Honismereti Diáktábor üzemtörténetíró szakcsoportja: A vásárosnaményi Ládagyár története /1976. évi megyei pályázat/

• a VÁSÁR0SNA1TÉNYI LÁDAGYAR TÖRTÉNETE KÉSZÍTETTÉK: Ballá Klára Egészségügyi Szakiskola Nyiregyháza Bárdi István MG Szakmunkásképző B

a

ktalóránthézs Horváth Ágnes Kölcsey Ferenc gimnázium Nyiregyháza Komorőczy Zsuzsanna Kölesei Ferenc Gimnázium Nyíregyháza Kriveczky Géla Bessenyei György Gimnázium Kisvárda Szép Béla Bessenyei György Gimnázium Kisvárda Tassy Tamás 107. Mező Endre Szakmunkásképző Intézet Nyiregyháza. A ládBgyár története Az üzem VásároEnamány első ipari létesítménye.A vt téglagyár területén jött létre. A téglagyárat 1907-ben épitették. Első tulajt nos Braun Andor. A gyár létrejöttét a helybeli nyersanyag segítette. Területe a bányával együtt 60 k.h. A munkakörülmények igen nehezek voltak. Az üzem termelése december ér március között szünetelt. A munkások nagy része, k.b. 7080 fő idénymunkás volt. A téglák vetése, átrakása, az üzem területén valő szállitása kézi erővel történt, A munkaidő ezekben az években hajnali 3-től este 7 áráig tartott. A háború alatt a tulajdonost, Braun Andort deportálták, az üzemet bérbe adták, s az többször cserélt gazdát. A felszabadulás után a téglagyári szervezetet centralizálták. A vásárosnaményi üzem a nyiregyházi, msid a rebreceni központhoz tartozott. Üzemek voltak mé? Tiss bercelen. Tiszavasváriban ée Fehérgyarmaton.