Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Grasselli Miklós ny. mérnök: A Nyíregyházi Dohány-fermentálő Vállalat megalakulása és fejlődése felszabadulástól napjainkig /1975. évi megyei szakszervezeti pályázat/@43

A tüzérlaktanyáben kultúrterem Ünnepélyes avatására került sor, amely a dolgozók üzemi célú értekezleteinek, társas, szórskoztatójellegü társadalmi összejöveteleinek megrendezését tette lehetővé. 1949. év kiemelkedő eseménye a kamrás fermentáló épület alapkőletételének ünnepélye. Az építkezés üteme ós a felmerülő feladatok rendezése további terheket ró a nyiregyházi dolgozókra.Ennek történeti részleteit a technológiai tervezésekről leírtak keretében már ismertettem. A felszabadulást követő időben az 1949. évet a sport és kulturális kapcsolatok fejlesztése évének kell megjelölnünk. Az elmúlt háború szenvedései, a bombázások borzalmai nem voltak és nem lesznek elfelejthetek, de a felszabadultság öröme, a szociális gondoskodás mindinkább érezhető eredményei kulturális igényeket ébresztett dolgozóinkban. Sport és kulturális kapcsolatokat kerestek és találtak dolgozóink, a miskolci, nyírbátori, vásárosnaményi beváltó Üzemek dolgozóival. Debrecenben a gépifermentáló üzem tőszomszédságában,a Dohányipar telepén a felszabadulás utáni években, társadalmi munkával szabványméretű sporttelep létesült. A pólyaavató ünnepély 1949* augusztus 20-án lett megtartva és e megmozdulásban a nyiregyházi dolgozók is jelentős szerepet vállaltak. A Párt és a szakszervezet funkcionáriusai a helyi szervekkel és a budapesti Párt és szakszervezeti vezetőkkel állandó kapcsolatot tartottak, hogy dolgozóink munkakörülményei, mindennapi életük folyamatosan emelkedő szinvonalat érhessen el. Az e területen folytatott tevékenység eredményei a mai vállalati központba történt átköltözködés és elhelyezkedés után jelentkeztek.