Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)
Grasselli Miklós ny. mérnök: A Nyíregyházi Dohány-fermentálő Vállalat megalakulása és fejlődése felszabadulástól napjainkig /1975. évi megyei szakszervezeti pályázat/@43
bombák nyomán tüz is keletkezett , ami a raktározott dohányanyagban további károkat okozott. A német katonai parancsnokság a még megmaradt dohónybálákat katonai tehergépkocsikkal elszállította. Igy tehát a dohánybeváltó hivatal épületek és dohányanyag nélkül romhalmaz volt, amely eredeti rendeltetésének távolról sem felelhetett meg. A dohánytermelőknél lévő 1944. évben termelt dohányanyag nagyobbrészét a visszavonuló német hadsereg alakulatai elvitték, elfogyasztották, de a visszsmaradt töredékmennyiség átvételéről gondoskodni kellett. A felmerülő rsktárigény részbeni fedezésére, a Kossuth Gimnázium igénybevételét engedélyezték a hatóságok, shol helyet kapott az adminisztráció és a dohány átvétele is eszközölhetővé vált. E helyen kezdődött meg az 1945. évi dohánytermelés megszervezése.A munka olyan eredménnyel jért,hogy gondoskodni kellett további dohányraktározási lehetőségekről. A tüzérlaktanya, Damjanich laktanya, a huszárlaktanya lett felhasználva dohánybeváltásra, raktározásra, s egyúttal kisebb-nagyobb részében asztagoe fermentálásra. A beváltó üzem munkájának megkezdését a helyi hatóságok is örömmel vették és támogatták, miután többszáz dolgozó foglalkoztatottsága volt ezúton biztositható. A szétszórtan fekvő raktárakban folytatott tevőleges termelőmunka számos többletmunkát idézett elő a termelésben, de a dolgozók egységbe tömöritése, szervezése is messzemenően bonyolult feladatot jelentett. A nehézségek ellenére 1946-ban már működik az üzemi bizottság. Megalakul a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt alapszervezete.Kiemelkedő esemény 1946 évben az üzemi óvoda megnyitása a tüzérlaktanyában.