Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Grasselli Miklós ny. mérnök: A Nyíregyházi Dohány-fermentálő Vállalat megalakulása és fejlődése felszabadulástól napjainkig /1975. évi megyei szakszervezeti pályázat/@43

akik dohánytermelési szerződést kötöttek. A szükségszáritó épitéeéhez az "Érdért" vállslston keresztül juttattunk faanyagot. A Tiszántúlon a felszabadulás után négy dohánybeváltó hivatal telepén X-es rendszerű, közvetett fütésü /10 kamra, kazánházzal, gőzfűtéssel/ szárító telep épült. /Nyíregyháza, Nagykálló, Kisvárda, Hajdudorog/. A közvetlen fütésü szárító telepek is a dohánybeváltó hivatalokhoz tartoztak. Nyiregyháza-i Beváltéhoz 1, Nyírbátorhoz 11, Debrecenhez 3 száritótelep. A beruházási tervel egyes részkérdéseiben a tárgyalások még 1949-ben is folyamatban voltak, amelyben a dohánytermelési Ipari Központ, az Ipari Tervező Intézet és a Tiszántúl Dohánybeváltó Nemzeti Vállalat képviselői vettek részt. * Kialakult a beruházás megkezdésének lehetősége, és ennek megfelelően 1949. május hó 2-án ünnepélyes keretek között megtartható volt a mechanikai épület /kamrás fermentáló üzem/ alapkő letételi ünnepélye. Egyidejűleg biztosítva volt a háborús események során üzemképtelenné vált Qvester típusú kondicionáló gép javitása, szerelése s az ehhez tartozó gépcsarnok épitése. Az Qvester kondicionáló gép 1951. márciusában üzemképessé vált, és a rendszeres készáru termelés ezen Uzemrészben megkezdődött. A gépileg kezelt bálás anyag a kamrás fermentáló épület I. tömbjének szintjein kondicionált térben volt kezelhető,

s igy az utófermentálás feltételei is biztosítottak voltak.