Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Grasselli Miklós ny. mérnök: A Nyíregyházi Dohány-fermentálő Vállalat megalakulása és fejlődése felszabadulástól napjainkig /1975. évi megyei szakszervezeti pályázat/@43

A felszabadulást követő idők munkahelyi körülményei nagyon kedvezőtlenek voltak. A fűtetlen helyiségek jő ideig ablakok nélkül álltak. A laktanyákban lévő Istállók.mint dohányraktárak távolról sem feleltek meg az elemi feltételeknek sem. A dohányanyag romlástól való megmentése érdekében folytatott hősi küzdelemnek nevezhető ez az idősz

a

k, amelynek dolgozóira, résztvevőire őszinte megbecsüléssel emlékezünk. A környező dohánybeváltó üzemekben is súlyos épületkárok keletkeztek /Nagykálló,Vásárosnamény, Rakamaz, Polgár/. A hagyományos asztagos fermentálás céljára sem volt elegendő technológiai raktártér. Kényszerű szükségmegoldásokhoz kellett nyúlnunk, hogy a dohánytermesztés, fermentálás, gyártás, megindulhasson és a fogyasztói igény kielégíthető legyen. A felszabadulást követő években 1945-ben - közvetlenül a felszabadulás után - jelentős feladatot jelentett a dohánytermelés országos újjászervezése. • ' - , Az 1949.avi tiszántúli dohánytermelő terület a 14.000 hektárt meghaladta. Szegedi Rózsa Szabolcsi Debreceni Hevesi Kapa Tiszai Ossz; Battonya 293 -293 ha Békéscsaba 495 • -495 • Debrecen 81 982 574 128 57 1822 " Hajdudorog 177 259 51 314 801 " Kisvárda 457 414 57 115 1043 " Nagykalló 374 748 57 1 1180 "