Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Grasselli Miklós ny. mérnök: A Nyíregyházi Dohány-fermentálő Vállalat megalakulása és fejlődése felszabadulástól napjainkig /1975. évi megyei szakszervezeti pályázat/@43

A dohánynak igen nagy munkaigénye rákényazeritette a földesurakat arra. hogy a dohánykertészek számára bizonyos szerény kedvezményeket nyújtsanak. Igy pl. jobbágykorban szabad mozgás volt engedélyezve, kötetlen volt a munkaidő. A dohánytermesztésben az egész család aprajanagyja részt vett, ill. tevőlegesen dolgozott, s igy az emberi kizsákmányolás egy ujabb módozata vált lehetővé. A feles kertész rendszer megmaradt egészen a felszabadulásunkig. E^en időpontig a magyar dohánytermesztés 96 %-ban,tehát majdnem teljes egészében a feles kertészek kezében volt. A dohánykerteszek keresetére jellemző néhány adatot bemutatunk, hogy érzékeltessük helyzetüket.Az 5 tagu dolgozó család évi bevétele 1932-ben 1.068 pengő volt. Ebben az évben a mezőgazdasági napszám 1 pengő 30 fillér volt. Ugyanakkor egy családnak 1 munkanapra eső keresete 57 fillér. 2 A második világháború eseményeinek következményei Az 1944* évben bombatámadások során - 1945* szeptember 6-án - a dohánybeváltó telep épületei megsemmisültek, a fermentálógép súlyosan megrongálódott, használhatatlanná vált. A beváltó hivatal dolgozói, alkalmazottai súlyos,nehéz időket viseltek el a háborús események alatt. A bombatámadások, légiriadók idején a dolgozók a raktárakból a szomszédos "Ele" tóra, annak környékére menekültek. Az tizem területén belül létesített "légoltalmi futóárok rendszer" semmi tényleges védelmet nem igért és a szirénázást követően a telepről történő gyors menekülés látszott -viszonylagoaan - legmegbízhatóbb életmentő megoldásnak.