Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Sándor Gabriella a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimn. tanulója, a Megyei Levéltár honismereti szakkörének tagja: Nyíregyháza malmai. A város újraépítésétől a kapitalizmus koráig /1977. évi megyei pályázat/

• Bármiféle kár, ami az építkezés folyamán bekövetkezik, csakis a vállalkozót terheli. A várostál kártérítést nem kérhet. A vizimalom építéséről számos kérdés feltehető, hiszen Nyiregyháza a Nyirség városa. Kiért építettek itt, a homokvidék kellős közepén vízimalmot? Kérdéses, hogy hol volt az a vízmennyiség, ami megfelelt, elegendő volt ennek a vízimalomnak az üzemeltetéséhez? A szárazmalmok bizonyosan nem elégítették ki az igényeket, s ezért volt szükség egy vízimalomra is. Az is lehet, hogy a régi, működésképtelen vizimalom korábban bevált,

s lebontása után biztaté reményekkel fogtak hozzá az " u j viziépitészet szerinti malom" épitésé20 hez. Küködesérol azonban nem tudunk. A bérleti rendszer válságba jutott. Több bérlő kérte bérletének megszüntetését, mert 21 "bérleményük terhessé vált." Alig kezdték el a vizimalom építését, máris visszaadták "minden más malmokkal együtt". Érdekes megjegyezni, hogy a bérlők még mindig regálénak nevezték a malmot és más városi tulajdonjogokat is. Ezek szerint a város már erőszakkal sem tudta hosszú ideig fenntartani a bérbeadás idejétmúlt rendszerét. Bérbeadás történt ugyan még az 1860-as években is, mint azt már korábban említettem, de ezek már nem voltak akadályai az ipari fejlődés felé vezető út kiszélesedésének. A nyiregyházi malmok története ekkor korszakhatárhoz érkezett, s a kapitalizmus kori fejlődés egy másik dolgosat témája lehet.