Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Sándor Gabriella a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimn. tanulója, a Megyei Levéltár honismereti szakkörének tagja: Nyíregyháza malmai. A város újraépítésétől a kapitalizmus koráig /1977. évi megyei pályázat/

• A malmok sokáig csak f;bél épültek, a gépi berendezés és az épület is. Követ, téglát, csak a ÏVIII. századtól kezdve használtak épitésükre. Épitésüket külön mesterségnek tekintették, a malmokat faragómesterek, faragőmolnárok készítették, akiknek ez a mesterség vándorfoglalkozán volt. Ezek a mesterek nemcsak malmokat építettek, bsnej • egyéb faragások is kikerültek kezük alól. Ilyen faragómester Gábor Aron is, a kinek r. :•/.'>'•• \ mos szárazmalom felépítése fűződik. Energiát tekintve három melomtipus van. Emberi és állati erővel Böködő - szárazmalom. A viz energiáját hasznosító - vízimalom. A levegő áramlását hasznosító - szélmalom. A feldolgozandó nyersanyagtól függően megkülönböztetünk! lisztelő, daráló, fürász, kalló, olajütő, stb. malmokat. A lisztelőmalom gabonaféléket őrölt. Előfordul, pitiés néven is. A darálómalom feladatát maga a megnevezés jelzi, a fürészmalom fafeldolgozást végzett. A kallómalom - érezűző vízimalom-, az olajütőmalom az olajmagvakból olajat sajtoii. ki. Hazánkban a legtöbb - földesúri hasznot képező • lomfajta - a szárazmalom volt, igy Nyíregyházén is. Az itteni földesurak bérbe /árendába/ adtál a iáin >t egyétl regáléval együtt 1792-től kezdve. Igy történt a dézsma, robot, mészárszék stb. bérbevétele is. A szerződés, amelyet a bérlet megkötésekor kötöttek, 3-4 évre,ritkábban egy évre szólt. Ez a szerződő felek, bérbeadó /földesúr/ és a bérlő /város/ közös üaegegyezéeéz alapult.