Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Bajnay Angyalka - Cserepes Tünde gimn. tanulók, Csenger: A porcsalmai konzervgyár története 1948-1978 /Honismereti Diáktábor 1978. évi megye pályázat/

mennek a munkahelyre. A gyárban az alapanyagszállitáe kibővült, a 30 km-es körzet szűkké vált. A legtávolabbi területek ahonnan nyersanyagot kapnak: Ráckeve, Szeged, Záhony, Kisvárda, ezen kivül persze továbbra is a környékről nagy mennyiségű nyersáru érkezik a gyárba. Feldolgozandó termékek Zöldségfélék nyersanyagalapanyagai: zöldborBÓszem, zöldbab, paradicsom, uborka, zöldpaprika, és egyéb zöldségfélék. Gyümölcsök nyereanyagalapanyag

a

i: alma, szilva, cseresznye, birsalma, körte, egres, meggy, málna, sárgabarack, őszibarack, szamóca. A már legyártott kész termékeket nagyrészt a belföldi piac vásárolja fel, termékeik azonban eljutnak a Szovjetunióba, az KDK-ba és Angliába is. Saját gépparkkal az üzem nem rendelkezik, de a szállítás megoldható a közeli mintegy 50 m-re levő vasúttal, valamint a Volán gépkocsijaival. Belső anyagmozgatásra a lehetőség megvan, a targoncák erre a célra nagyon gazdaságosak. Az idénymunka minden évben szükséges kb. június 15október 20 között. Ebben az időszakban sok vakációs diák is segiti a termelést. Ősszel viszont fellép még ma is a munkaerőhiány, ez az őszi alma és egyéb gyümölcsszüretnek köszönhető. A vízellátásról annyit, hogy két l60 m mélységű kúttal rendelkezik az üzem, amelynek egyike percenként 1080 liter, a másik 160 liter viz kibocsájtásáre képes. A napi vízszükséglet 1728 liter. A dolgozók három műszakban váltják egymást a termelés folytonossága érdekében. A porcsalmai telep rekonstrukcióját legkésőbb az V. ötéves terv végéig, azaz 1980-ig feltétlen el kell végez-