Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Ákos Erika gimn. tanuló, Nyíregyháza. Keletmagyarországi Közmű és Mélyépítő Vállalat története. /Honismereti Diáktábor, 1978. évi megyei pályázat/

ben annak az összegnek az arányában magasépítési munkát kellett vállalnia. 2. / Néhány nagyobb építkezés generálban elvállalt munkáinál a magaeépitési munkák jelentkeztek az első fázisban túlsúlyban. /t'OÍÍ-Kátészálka, Pályafenntartási telep-Apafa, MEZŐGÉP ipari csarnok- Lebrecen, Villamosvontatási telep- Nyíregyháza/* 3. / Valamint vállalatpolitikai meggondolásokból lakásépítést is vállalt pl. 1973-ban 91 lakást adott át. A vállalattal szemben támasztott termelési elvárások teljesítése érdekében azonban a vállalatnak messzemenően alkalmazkodnia kellett a piaci körülményekhez ée a megyei adottságokhoz. A termelési tevékenységben kedvezően éreztette hatását, hogy a saját rezsiben végzett központi telepi termelő és kommunális létesítményt 1972 végén átadták. A TMK üzemi csarnokban tartották az 1972 júliusában rendezett Épitők Napi ünnepséget. A központi irodát pedig másfél évi kivitelezés után adták át. A vállalat szerződéses kötelezettségeit épületátadási tervét maradéktalanul teljesítette. Több fontos építkezést, mint a Nyiregyházi Tejporgyár, az Etilénvezeték egyedi nagyberuházás, a Fénye8litkei M

B" tipusu kocsijavitó, stb. munkáit határidő előtt átadta a népgazdaságnak. A fényeslitkei "B" tipusu kocsijavitó 23 hónap alatt generálválalkozásban, gépészeti berendezéseivel együtt készítette el a vállalat. Az átfutási ide a régi beruházási kódex szerint 27 hónap lett volna. A beruházók többször kifejezték elégedettségüket a vállalat munkájával kapcsolatban.