Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

1. Csevegés múzeumunk érdekében I-VIII. /1908/

CseTegés muzeumunk érdekében is VIII. A következetlenség vádját kikerülendő, nem lehet ezen sorokat másként folytatni, mint a hogy kezdődtek, t. i. zűrzavarosán. Ott hagytam félben, hogy a mi őskori leleteink azt bizonyítják, hogy vidékünket az őskorban aránylag magasabb műveltségű ősmeretlen népek lakták, mint középeurópát, a honnan most a keleti népeknek kulturképességét lekürtölik, pedig még a középkorban is nem más, mint a Mohamed vallását követő keleti származású arabok, a mórok voltak a magasabb tudományoknak ápolói Spanyolországban, a kiket a vallási fanatizmus üldözött ki Európából és tiport le, hogy tovább ne ragyogjon; azt a népet a mely az alchymiával a mai vegytannak ágyát megvetette; az algebrának és matematikának - a megcáfolhatatlan tudománynak - anyja volt; a mely nép a csillagászatban annyira haladt, hogy némely tudósok szerint már azon törvényeket is ösmerte, melyeket századok múlva a világhírré vergődött Keppler csillagász újból felfedezett. Ennek a mohamedán vallású népnek Cordovában már akkor volt tudomány-egyeteme, mikor a világnak egyéb részeiben még lelki sötétségben botorkáltak. A magasabb műveltségre vágyó gazdag keresztényeknek a Cordovai egyetem volt Mekkája. A Krisztus utáni X-ik században a nagytudományú és fenkölt lelkű Il-ik Sixtus pápa is, a ki Szent István királyunknak koronát küldött, a cordovai egyetemet látogatta. Nem a vallás a tudományok haladásának talabora, mert hiszen China, Keletindia, Perzsia, Egyptom, a régi Görögország, a régi Róma, Cordova, Peru, Mexikó, a rejtélyes Yukatán, magas műveltségre jutottak, dacára annak, hogy lényegesen különböző vallásúak voltak követői. A haladásnak akadálya nem a vallás, hanem kis rész-