Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

1. Csevegés múzeumunk érdekében I-VIII. /1908/

a minden oldalról megtámadott nemzetünk ellenállási képességé­nek fokozásával - minél szélesebb körben és minél több irány­ban terjeszteni. Csakhogy egy ilyen - az épületnek zömébe épitendó ­óriási terem az épitkezési költségeket tetemesen emelné. Azt is álmodtam tehát, hogy ugy mint a brémai, a lon­doni British Múzeumban, de másutt is láttam, a tágas udvart ü­vegtetővel kellene ellátni, tehát az udvar képezné a nagy ter­met, amelynek oldalain gyűjtemények is lehetnének elhelyezhe­tők. Az álmodott kultúrház körül jelenleg néma csend ural­kodik. A tüzet nálunk szalmával szokták gerjeszteni, de van nekünk akácfánk is bőviben, ami nem mutat fügét, hanem a legil­latosabb virágot és a leglángolóbb és legkitartóbb tüzet adja. Vármegyénknek és városunknak vezérei nem alusznak csak szunyókálnak és bizonyára nem fogják hagyni, hogy a tüz kialud­jék. Szakítsuk vélbe az álmot és térjünk vissza muzeumunk­ra, mert eszembe jutott, hogy az elótt némileg füllentettem , mikor azt mondottam, hogy gyűjteményünkbe most már nem csurog, hanem csak cseppen, mert a csorgást nemcsak távolról sejtem,de már biztosra is veszem. Ennek azonban históriája van. Nem vagyok história iró épen ugy nem mint az a néhai miskolci csizmadia sem volt,a ki­nek sirfelirata tudvalevőleg ugy hangzik, hogy: Itt nyugszik Kis, - Kinek neve János Is, - Nem valami his - Tória iró, hanem Fisch - Ledérből dolgozó Csiz - Madia mester Mis Kolcon. Ha némely történet tudósnak joga van Herodotus, Jor­nandes, Nestor, Priscus rhetor, Bölcs Leo és Isten, vagy más tudja régi történet Íróknak reánk maradt néhány lapra terjedő feljegyzéseiből a képzelődésnek segítségével vaskos köteteket irni;el lehet nézni annak, aki akarja, hogy kis históriának én is nagy feneket kerítsek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom