Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

20. Anonymus és honfoglaláskori temető Kenézlőn I-III. /1913/

Mintán azonban itten több zöldrozsdával színezett ember és lócsontokat találtunk, az itt eltemetve volt vitéz sok rossz ezüstből készült tárggyal birhatott. A Hemzeti Múzeumba Tokaj vidékéről került aranyboglárok ia innen származhattak. Referáljunk most már a kenézlői honfoglaláskori temetőről, melynek felásatása a rossz időjárás miatt már kétszer félbe szakadt. F.őv tavaszán Virányi János körjegyző, nászom, aki a régészet iránt melegen érdeklődik és évek óta a Bodrogköznek nyugati részéről sok becses őskori és honfoglaláskori lelettel gazdagítja muzeumunkat, Haas Ignácz földbirtokos és nagybérlő ur gazdasági intézőjének Grünbaum József urnák kereskedelmi akadémiai tanuló Hugó nevü fiától arról értesült, hogy a Kenézlői Farkas Ferenc-féle birtoknak a községtől északra mintegy négy kilóméter távolságra eső Fazekas-zugnak nevezett, a környezetből pár méternyire kiemelkedő 40-50 holdnyi magaslaton bükköny alá való szántás alkalmával Mokánszky Golesz János béres gazua ekéje egymástól több méter távolságból három emberi koponyát éa egyéb csontmaradványokat vetett ki, amely 5 sirnak kettéjéből Virányi egy összetöredezett ezüst tarsoly-lemezt, egy ezüst és bronz csattot; egy ezüst és egy bronz nyelv alakú szijvég diszitést, hat darab kétféle sziv-alaku ezüst szijdiszitést és egy vaskard-töredéket hozott és ajándékozott muzeumunknak. Haas Ignácz urnák szíves engedélye és támogatása tette lehetővé, hogy június 27-őn Kiss Lajos múzeumi őrrel kirándulva a szakadó eső miatt csak fél napig; az időjárás némi javulása után szept. 4-én a nagy esőzés miatt ismét csupán egy napig áshattunk. Töröm a fejem azon, hogy az érdekes leletet kinek köszönhetjük. Sorrend szerint Golesz szántotta ki az első sírokat, Grünbaum Hugó mutatta a csecsebecséket Virány Jánosnak, aki avatott szemmel azokat nevezetes honfoglaláskori emlékeknek ös-