Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

1. Csevegés múzeumunk érdekében I-VIII. /1908/

Csevegés muzeumunk érdekében is III. Na most légy okos Domokos! De hát a ki András, az nem Domokos; tehát nem is lehet olyan okos mint a kos, aki - vagy a fennhéjázó emberek szerint - a mi kérődzvén másodszor is megrágja azt, a mivel első szuszra is jól lehetne lakni. A magyar ember - a kik közé engemet is sorozott Árpád apánk é3 a kinek főhibája az volt, hogy nem Clasz vagy Spanyolországban, vagy pedig Portugáliában telepedett le,hanem a tengertől, - tehát a világtól elzárt mai hazánkban, a hol a tél igen drága - nem birka, bár 40C év óta több birkatürelemhez van szoktatva, mint bármely tősgyökeres igazi birka. Nem is merném pennámat kalamárisba mártani és másokat untatni, ha ez nem igy volna. Nem tudom, hogy kezdettea, mert hát a "Nyirvidék"-nek két előző száma rendes házi szokás szerint valamennyi több laptársaival együtt előbb kerülnek nálam gerjesztőül a kályhába, mint szemem elé. De hatalmas védekezés a zavaroskodásért azon dönthetetlen tétel is, hogy bolond magyar ember az, a ki következetességet követel attól, a ki "Csevegést" pingál cégtáblájára. Egy dologban azonban a magyar mindég következetes volt - a királyhüségben - mert csak kétszer dugta az esztergomi érsek kezdeményezésére az alkotmánysértő Salamon és Zsigmond királyt dutyiba, de aljas királygyilkosságra soha sem adott példát a portugáloknak, de nem is fog, mert nincs Frankónk. Ühüm! Hiszen a legboldogabb házasfelek között is merülnek fel hébe-korba apró differenciák, de ha reggel a duplaágyból felkelnek, szent a békesség. Az apró differenciák kámforrá, vagyis inkább néhány hónap multán összekötő kapocsósá váltak. Köd előttem,köd utánam! Derű után ború,vagy forditva.