Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)
17. Régészeti kirándulás Bökönybe I-III. /1910/
kettétört nagy tut, egy színarany fülbevalót, egy kendermagnyi arany gyöngyöt ós kréta betétes cserépedény töredéket találtunk! A gróf Pongrácz Jenő tiszaeszlári birtokán levő hat méter magas Potyhalomban , félmagasságban, sárga homokos kemény agyaggal simára tapasztott helyen elkorhadt tölgyfadeszkákkal és fedéllel megóva, oldalt fekve, zsugorított helyzetben, eltemetett csontváz mellett két kis köpcös, kiflialaku, tükörfémből készült kivül rovátkolt fülbevalón kivül egyebet nem leltünk. A csontváznak lábától nyugotra egy égetett gyermekcsontváz maradványaira és kagylóhéjból készült égetett gyöngyökön kivül egyébre nem akadtunk. A caontváztól egy méter magasságban a Krisztus előtti évezred második feléből származó olyan durva edényben, amilyen a nyíregyházai közvágóhíd talajának egyengetése alkalmával nagy azámmal jutott napfényre, szintén csak égetett embercsontok voltak. A buji Fekete halomban , amely eddigi ösmereteim szerint hazánkban legnagyobb volt, nyolc napi munka után tizenhárom és fél méternyi mélységben, mint rendszerint, a halomnak függélyes tengelyében találtuk meg* a kis termetű, baloldalán zsugorított helyzetben fekvő csontvázat, vastag tölgyfagerenda kerítésben, ilyen gerendákkal befedve, a csupasz földön, minden legcsekélyebb sirmelléklet nélkül. A halom félmagasságában egy csontváznak fül tájékán a potyhalmiákhoz teljesen hasonló két fülbevalót. Valószínűleg a temetéskor áldozatul leölt rabszolgának teteme lehetett. Mivel a halomnak középvonalában öt méter mélységben egy Antonius pius - Ar.u. 138-161./ féle ezüstérmet leltünk, a halom csakia ekkor, vagy hozzánk közelebb eső korban emeltethetett. Nagy hatalmú egyén lehetett, akinek ilyen óriáai sirhalmot - a környékről lehámozott földből emeltek. Nem valóazinütlen, hogy Kniva gót király sírjával volt dolgunk, aki nyilván nem azért temettette el magát tüntetőleg minden ékszer nélkül, mintha nem lett volna mit apritania a