Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

14. Múzeumunkból /1911/

a Kaukázusban és Délolaszországban is találtattak, ahova pedig a I.!erovingek orrukat soha be nem dugták. Ugyanilyen ékszereket őriz muzeumunk Székelyből néhai Zoltán Ferenctől, Zalkodról Lázár Kálmántól, Vencsellőről és legutóbb a mult év június hónapjában Gáváról Olchváry Pál főszolgabírótól. Az utóbbi nevezetes kincs számos ábrával a Múzeumi Értesitő legutóbbi füzetében lett ösmertetve. Áll pedig két igen nagy, u.n. tükörfémből készült diszes fibuláből és több csüngő diszből, öt darab nagy borostyánkő gyöngyből és két orvosi eszközből. Egy, a találó munkások által leirt tömör arany karperec a gávai vasúti földmunkálatnak alvállalkozója kezén eltűnt. E helyett Olchvárynak egy modern diván rugónak karikára hajlott darabját, nekem pedig kisebb, kivül-belől éles, zárt, bronzkarikát mutatott. Ä napokban Dr.Hampel múzeumi igazgató őr egy hozzám irt level ében többek között azt mondja, "most kevés oly értékes rokonmüvü leletet ösmerek, mint a gávait"; és tudja,hogy utólajos jóváhagyásommal a tárgyakat lefényképezteti és szélesebb körben fogja ösmertetni. A tárgyak a Kr. utáni II-III-ik századból származó gót remekek, akik már abban az időben itt is tanyáztak; későbben Attila hadseregének nagy részét képezték és bizonyára nem frakkban, hanem másféle díszruhában vonultak a catalauni csatatérre, ahol a két részről állítólag 150000 harcos esett el. Ebből magyarázható az, hogy azon a tájon találnak a mieinkkel azonos 3zámos gót ékszereket. A hallstadti és merovingi teóriát a mi leleteink igen megingatták. A nyugoti régészek a Krisztus előtti évezred Il-ik felében divott u.n. La Téne culturát a svájci naufchateli tó vidékéről szétterjedettnek állitják. Ez is csak füst. Pár év előtt Dr. Pic-nek, a prágai múzeum igazgatója-