Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

7. Csevegés múzeumunk érdekében is I-V. /1908/

mellékletnek minden nyoma nélkül. A kemény talajban Teremvágóval 9 méter széles és 6 méter széles gödörben dolgoztunk. Másnap Dessewffy Miklós grófnak és bájos feleségének jelenlétében még két csontvázat tártunk fel, ugyanazon sikban, a gyermekcsontváztól Jobbra balra mintegy 3-3 méter távolságban. Akár haragszik, akár nem az én igen tisztelt Miklós grófon, de közbe szúrom azt, hogy a numusmatica terén nem dillettáns, hanem szaktudós lévén, megrovást érdemel,mert nagy tudásával nem akar a nyilvánosság terére lépni, pedig a nagy uraknak kellene buzditó példával elől járni. A bolygatatlan hullák fejjel nyugotnak, lábbal keletnek voltak hanyattfekvő kinyújtóztatott helyzetben elhantolva. A gyermek csontváztól délre fekvő férfi caontváz sárga agyaggal kitapasz tott, elsimított hosszas négyszögű területen feküdt. Még pedig - amennyire észlelhető volt - egy négy milliméter vastagságú deszkán, amely teljesen elkorhadt és vékony, ágánál fogva koporsónak feneke nem lehetett, annál inkább nem, mert sem oldala, sem fedő deszkának nyomai nem voltak. Ennek alsó felületét egész terjedelmében egy két milliméter vastag hófehér réteg borította, de azt, hogy milyen anyag volt, meghatározni nem lehetett. Kétségtelenül a paizsnak külső boritékát képezte. A leggondosabb figyelemnek dacára sem voltunk képesek slrnellékletnek legkisebb nyomára akadni. A harmadik csontváz a gyermek csontvázától északra mintegy 3 méter távolságban volt minden sirmelléklet nélkül. Nézd csak! - mondja Miklós gróf - hiszen lefejezve temették el! Hogy-hogy? A feje vízszintesen volt elhelyezve, de arccal nem a lábai felé, hanem ellenkezőleg nyugot felé tekintve. Bal alszára jobb oldalon keresztben feküdt, tehát már a temetés előtt le volt vágva.