Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

1. Csevegés múzeumunk érdekében I-VIII. /1908/

fossatam fecit, et aedificavit Castrum fortissimum ex terra, quod nun Castrum Zobolchu nuncupatur". Magyarul: "Társaival megbeszélve, nagy árkolást végzett és földből igen erős váracsot épitett, melyet jelenleg Zabolcs várának neveznek". Némely kákán csomót kereső, szőrszál hasogató történetírók Anonymust - a névtelen jegyzőt - mesemondónak igyekeztek bélyegezni, akik közül egyik, honfoglaló őseinket - régészeti bővebb ismereteknek hiányában - Erdélyen át vezeti be elfoglalt hazánkba; mert Gombáson - Erdélyben - egy honfoglaláskori kardot találtak; de ezen kivül semmi egyéb honfoglalási emléket. Thaly Kálmán tisztelt barátom is konyit talán valamit a mi történetünkhöz, aki Anonymust - más forrásnak hiányában - hitelesnek ismerte el, és Anonymus után helyeztette el a honfoglaláskori emlékoszlopokat Munkácson, Zemplénvárán, Zoborhegyen, Dévényben, Szabólesvárán, Eszéken. Jogosan tehette, mert a honfoglalási - beregi, zempléni, szabolcsi leleteknek, Lehoczky Tivadarnál Munkácson, Dókus Gyulánál S.-A.- Ujhelyen és a Szabolcsvármegyei múzeumban őrzött honfoglaláskori emlékeinek számával szemben az egész országnak; összes gyűjteményei eltörpülnek. Az 1896-dik évi millenáris kiállitás alkalmával Bartalos Gyula mint történész és ezen soroknak szerény irőja mint kocarégósz - lettünk a kereskedelmi minisztertől felkérve, hogy "Szabolcs vezér" várát felkutatva, derítsük ki azt, amit lehet. Három napig ettük Bartalossal a juhust - mert másféle nem akadt. - A nagyanyám ettől halt meg, de az érdeklődés a ködmönszagu juhust fáczánná változtatta. Az eredménynek parfüm szaga lett. Miért!? Azért, mert az ásatásnak eredménye az lett, hogy Anonymus nem hazudott; csupán egy szavában tévedett azzal, hogy nem "aedificavit", épitett, hanem csak "restauravit", vagy