Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

ágyukkal együtt első rohamra bevette és az ellenséget az ácsi erdőig.visszanyomta. Ezen fényes bajnoki tett kiér­demli minden vitáznék méltánylatát...Görgey Arthur tábor­nok". Az 1649. év augusztusában már felrémlett Világos kö­zeledése. Ők, a 48. zászlóalj hősei július 21-én, majd a­ugusztus 3-án Komárom várából kitörve Neszmélynél szét­verik az ellen jobbszárnyát. Háta mögé kerülnek és az el­lenséget megsemmisitik, ágyüt, felszerelést és élelmét el­veszik, többszáz foglyot ejtenek. Útjukon vérük hullott, szurony8Ík hegyén dicsőség napsugara verődött vissza és mégis közeledett Világos és letűnt a szabadság csillaga. + + + i'.ig a szabadságharc csatái folytak, itthon a követ­kezők történtek: A szabadságeszmék diadalát látva 1648. július 1-én Gombás Miklós biró és hat társa kérvénnyel fordultak Eeák Ferenc igazságügyminiszterhez az arányosítás és tagosítás elrendelése, valamint a ezőlődézsma és a regálék megszün­tetése iránt. Kedvező döntést azonban nem tudtak kieszkö­zölni. Ebben az évben volt az első urasági befolyás nélkül tartott biróválasztás, amelyen H.Pethe Gábor törvénybirót választották meg birőnak, aki a nemzetőrségből visszatér­ve foglalta el a hivatalát. Erős kézzel biztosította a rendet és a nyugalmat. A háború terhe ránehezedett a köz­ségre is. A lakosság lelkesen és öntudatosan hozta meg az áldozatot minden téren. Az 1846. év augusztus 29-én tör­84.

Next

/
Oldalképek
Tartalom