Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

lakosság panaszai megújultak az urbáriumtól eltérően önhatalmúlag súlyosbított úrbéres szolgáltatások követelése és behajtása miatt. Mostoha évek is fokozták a szegényedést. Az 1810. év fagykárai, az 1811. év szárazsága, az 1812. év marhavésze és súlyos jégkára Ínséges időket hozott. A lakosság megélhetését megnehezítette az is, hogy az egész megye területén s igy Szentmihályon is erősen felemelkedett a katonaság létszáma e ennek az eltartása, illetve az élelmezése /"porczió"/ is a lakosságot terhelte. Három év elteltével újabb megpróbáltatások jöttek. Az 1815-16. és 1817. évek ugyancsak lneégesek voltak. A kedvezőtlen időjárás folytán gyenge termés mellett magasra szöktek a terményárak. 1816-ban egy köböl rozs 50-60., a zab 30-35, a tengeri pedig 45-50 Ft volt. Az 1817. év júniusában pedig 70-80 ft lett a rozs. Nem volt ritka az éhhalál. 1816-ban rendkívüli volt az időjárás. A kemény tél súlyos csapás volt. Egykorú feljegyzések "az északi szél szivet is borzasztó pusztitásairól" emlékeznek meg. Azt is megörökítették, hogy a hó miatt sok ház "megbomlott" s "a hóolvadás miatt meg sok ház összedőlt". + + + A földesúr nem lakott a községben. Tisztjei őt is kijátszották. A népet zaklatták, "gúzBolták" és minden lehető formában hatalmaskodtak. Az 1817. évben pl. az urasági tiszttartó az egész tanács jelenlétében verette meg Tóth János birót. A földesúr a bepanaszolt Dolinszki nevű tisztjének hatalmaskodásait akarta ugyan kivizsgálni, de eredménye nem lett. 1821-ben a tiszttartó az egész ta70.