Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)
Az 1787. január 20.-án Szentmihályon kötött szerződés 5. pontja szerint a kiadott jobbágytelkeken felül "az hátra maradandó földek pedig a Lakosok között három calcatúrára /nyomásra, fordulóra/ úgy osztassanak, hogy nem csak a gazdáknak hanem a szegénységnek is a Proportione facultatum /képesség szerint arányosan/ valami jusson belőllök. " Az uraság ugyanekkor az itt levő curiáit is átadta a községnek gondozás mellett. A szerződést az uraság részéről Márczy István, a község részéről pedig Gulyás György hadnagy* Ényi Benjámin nótárius és Mádi Mihály, Öreg Oláh Mihály, N.Balogh István, Hajdú András "Sz.Mihály Helység hitesei" irták alá. Ebben a században a községnek már " szőllőskerti törvényei " is vannak. Az 1761. évben pedig újabb szőlőterületeket osztanak ki "kinek-kinek az érdeme" szerint. A kiosztott területeket még az év tavaszán be kellett telepíteni, mert különben a területet elvették. + + + Ezekre az időkre vonatkozó adatként kell megemlítenem, hogy az 1757. évben a község tanácsa szükségesnek látta-, hogy a szülések levezetésére bábát állítson be. A fizetése 30 forint volt. Az egykorú feljegyzés igy szól erről: "Czeller Sámuelné asszony öreg asszonynak, avagy bábának választatott s megeskettetett.A bábák számát 1789 ben már háromra emelték. Javadalmuk ugyancsak 30-30 forint volt. Az 1787. évben Ferdinánd nevű "felcser" vezetésével kórháza is van a községnek. Az 1791. évben Pap Imre lesz a kórház vezetője. Javadalma 10 forint, 6 köböl 65.
