Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

A kuruc háború utáni idők fellendülést hoznak a községre. Az 1704. évben 59 telkes jobbágyat irtak össze Szentmihályon. Ha az össze nem irott zselléreket is hozzávesszük és becsléssel következtetünk a község lakóinak szánára, megállapithatjuk, hogy 1704.-re még az 1556. évi tizedjegyzék alapján becsült 460 fős létszámot sem éri el a község még akkor sem, ha a háborúban távol levők számát ni. /66/ is hozzávesszük. Alig 4 évvel a háború után az 1715. évi összeírás alkalmával már 6 nemes és 75 jobbágyháztartást vesznek jegyzékbe. Zsellérek ebben a számban nincsennek. H8 ezeknek a háztartásait 30-nak vesszük, akkor már 65o-7oo-ra becsülhetjük a lakosok számét. Ugyanezen összeírás szerint Szentmihály "pusztái" az elpusztult Bőd éa Thede /Tedely/.A község színmagyar. Van 1620 köblös szántóföldje és 62 kaszás rétje. Taxáé község. A taxásokat három osztályba sorolják. Az I. osztályú /egész telkes/ 3 Rh. forintot, a II.osztályú /féltelkes/ 1 /2 R. forintot, a III. osztályú pedig, mert csak negyedtelkes, - 75 dénárt fizetett évente a földesúrnak.A szerződée alapján az öszszes évi taxa 300 forintot tett ki az egész község részéről. A malom, hús- és italmérési jog bérlete pedig 83 forint volt. A lakosoknak megvolt a szabad költözködés! joga is. Az is benne foglaltatik az összeírásban, hogy a határhasználat a folyó-, talaj-, és belvizek kártétele miatt erősen korlátozott. ' A szatmári béke után a Rákóczi birtokokat az állam elkobozta. Ez lett a sorsa Bűdnek és Tedelynek is, mert ezek a kuruchaború előtt Rákóczi birtokok voltak. Az elkobzott birtokok a császári kamara tulajdonába kerültek. Ezeket a kamara bérbeadta, vagy másként hasznosítottat fi 52.