Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

lyekről, igy Szentmihályról is többen megfutnak. Az 1699. évben is 34 Biharba szökött jobbágyot követelt vissza a földesúr a megyétől. Ugyanakkor pedig 8-10 ismeretlen helyre szököttet is keres. Ezeknek a szökött jobbágyoknak a terhén 129 fórint tartozás is kiegyenlítetlen volt.' 43 ' A parasztság nyugtalansága itt ie fennállott tehát. Mégis kisebb lehetett mint máshol. Ahol a teljes úrbéri terhek és a robot nehezedett a parasztságra, ott többet szenved­hetett a nép. A község taxás volta és a még meglevő haj­dúkiváltságok enyhítették a nyomást. Ezért másfelől jövő szökött jobbágyok is telepedtek meg itt. Erre mutat az, hogy 1701-ben Sóvári János ügyvivő /actor/ Csáky Borbálá­tól, Özvegy Palocsay Istvánná földesasszonytői istvándil és kömörői jobbágyait követelte vissza Szentmihályról. Követelése nem járt eredménnyel, mert a jobbágyok megta­gadták a visszatérést.' 4/ A császári önkényuralom a XVIII. század első éveiben tovább fokozta a nép elnyomását. Az elnyomott és kisemmi­zett nép ellenállása ugyanolyan mértékben fokozódott. A húr pattanásig feszült. Az országnak főként az északkele­ti részén fekvő megyéiben felszaporodott az otthontalan bujdosóknak, a kurucoknak a serege. Elégedetlenségük har­ci elszántsággá fokozódott. A velük együttérző nép nem­csak feltölti soraikat a bújdosást vállaló tagjaival, ha­nem szegénysége ellenére élelemmel is segiti őket. Nig­relli császári generális panaszolja egy levelében Károlyi Sándornak: "A bujdosók a falukra és városokra üzennek, hogy élést küldjenek nekik és a lakók készséggel engedel­meskednek nékik, máskülönben a bujdosók meg sem élhetné­nek". 45 / Az 1702. évben a község nehéz helyzetére tekintettel Csáky Borbála egy Nagyszekeresen kelt levelében a község 40.

Next

/
Oldalképek
Tartalom