Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)
nincsenek adatok. Elképzelhető» hogy ha a kuruckár ennyi volt, mennyivel lehetett több az idegen hadak által okozott kár. Azok mennyisége többszöröse lehetett ennek» Az adat arra is jó, hogy ebből következtethessünk az óriásinak mondható állatállományra, amely az akkor kis községé volt. Egy másik, de az 1677. évből származó panaszban eskü alatt meghallgatott tanúk vallották, hogy 1676-ban szeptember 13.-án és 21.-én káliéi és böszörményi katonák /németek/ 349 forint kárt okoztak. Magyar katonák Kálióba 12 szekér szénát és ugyanannyi köböl terményt elszállítottak, és mindezekért semmit sem fizettek. Ingyenes munkára Kálióhoz, Doroghoz fi kell állani nyáron is valahányszor az inspektornak úgy tetszik./ Aa 1676. évben márc. 30.-án, 1677-ben ápr. 23.-án, jul. 13.-án és nov. 15.-én fizetési kötelezettségüknek tesznek eleget.Az I676 évben községünk május 5.-én 30. augusztus 5.-én 20, októ/•JC / ber 3.-án pedig 10 köböl gabonát szolgáltat ki. ^' Az 1677. év február 9.-én és szeptember 4.-én ismét fizetési /36/ kötelezettségüknek tesznek eleget.'^ Az 1660-as év után a török harácsolások is mind gyakoribbak lettek, habár ezekben az időkben már csak 21-re apadt a török hódoltság/37/ hoz tartozó községek száma.'**" Szentmihály nem volt ezekben az időkben hódoltsági terület, de hadaik dúlásában része volt 1684-ig. Az amúgy is súlyos helyzetben levő nép terheit szaporította az is, hogy Caraffa osztrák császári tábornok, akinek a császár a Thököly-féle szabadságharc leverését tette feladatává, katonai műveleteit segitő munkákra és szállításokra szekereket és nagy menynyiségü marhát hajtottak Szolnokra. Mindezeket a népnek kellett adni kifosztottsága ellenére is. Ez éppúgy növelte az elkeseredést, mint az ugyancsak Caraffa által folyamatba tett protestáns-üldözés. A megyében szállásoló 31..