Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

3. HaJdútelépülés Ezért került sor az 1625. évben egy hajdutelepités­re. A Báthoriak után a község Lenyal Istvánná Bátori Ka­talin birtokába jutott. A hajdutelepités idejében fia Zsigmond volt már a földesúr, Bethlen Gábor erdélyi feje­delem tanácsosa s egyben nagy tekintéllyel birő ember,aki 1626-ban a pozsonyi béke aláírója a Bethlen Gábor ré­széről. Ugyancsak jelentős szerep jut neki 1645-ben a linzi béke létrehozásánál is. Érdemei elismeréséül még 1627-ben bárói cimet kapott.' 4 ' 1623-ban Kraszna várme­gye főispánja, amikor a megritkult Szentmihály területére Gergely deák vezetésével települési engedélyt kérő haj­dúknak a következő oklevéllel ad hozzájárulást'; igy rög­zíti jogaikat és kötelességeiket! "Én Lónyay Sigmond Crasna vármegyének Feő Ispánia, adom emlékezetül ezen levelemet mindeneknek, a kiknek il­lik, hogy talála meg engemet a Vitézlő Gergely Deák több társaival együtt jelentvén azt, hogy Ők Zabolts Vármegyé­ben lévő Szent-Mihály nevű Falunknak földét meg akarnák szállani, és rajta megtelepedni, módok és bizonyos okok alatt, hogy ha én is mind magam, és maradékaim képében né­kik maradékjóknak arról való bizonyos erőss levelet adnék* Hely kívánságokat meg tekintvén, és azon Szent Mi­hály nevű Falunknak is a sok jövők járók és hatalmasok miatt való romlott és puszta állapottyát. Azonképpen ott való Jobbágyaink és ugyanazon Dolog felől való Törekedé­seket, én is adtam és engedtem nekik a megtelepedésre és élésre ezen Sz. Mihály Földünket, minden mezeyvel, rétey­vel, Szántó Földjeyvel, Vizeyvel és minden egyébb Haszna­ival edgyütt,ez idő alá megirt okok conditiok alatt. Hogy azon Földünket mostan ott Lakos ezután szállandő jobbá­gyainkkel is egyaránt birják és ........«ha azt penig ma­15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom