Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

dor "Feljegyzései"-ben: "...a szabadhajduk ez időben bőven valának, azokból támadtak vala a jobbágyokbői, kiknek hazájok elpusztíttatott vala a hadak miatt...ezek sok kárt tettek vele a törökökben..." Ilyen körülmények között következett be az 1604. év őszén a Bocskai István erdélyi fejedelem által meg inditott felkelés. Bocskai a vallásszabadság és az alkotmány védelmére fogott fegyvert. Az előbb még királyi seregben, végvárakban szolgáié hajdúk is tömegesen csatlakoztak hozzá. Bocskai előbb Rakamaznál nyert csatát, majd Kalló várát foglalta el. Sorozatos sikerei Rudolfot, a császárkirályt alkudozásra, majd arra kényszeritették, hogy békét kössön Bocskaival. A Bocskai-felkelést befejező bécsi béke alapján Szabolcs vármegye is Erdélyhez lett csatolva, így Szentmihály is Erdély részévé vált. Bocskai még a hadjárat befejezése előtt 1605. december 12.-én Korponán kelt okiratával az addig földönfutó hajdúkat Szabolcs vármegye déli területeire és Biharba telepiti le. Kedvelt hadinépének érdemeit igy emliti az oklevél: "Annyira dicsőeéges az örök emlékezetre méltó érdemeket tekintvén, mindnyájunkat és egyenként a mi hajdú vitézeinket, mint a mi régi szabadságaink visszaadóit, hogy a haza szabadságáért tett erős munkáiknak és mi irántok való hálánknak emlékezetét a késő maradékoknak is fennhagynánk és hogy azon hazában, amelyben harcoltak,főtiszteletet és szabadságot nyernének,"..."mindnyájukat egyenként nevezetesen pedig ezen levelünk által...vitézkedő hajdú katonáinkat a paraszti és nem nemesi állapotból, amelyben szUllettek és eddig léteztek,kegyelmesen kiemelni*, .határoztuk..." 13.