Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

günk lakói a reformáció tanainak a terjedése során reformátusokká lettek. A század közepén tul egy évtizeddel történhetett meg ez. Ismeretes tény ugyanis az, hogy a XVI. század közepe táján Szabolcs vármegyében már csak két-három római katolikus egyházi közösség volt és. kevéssel később már csak egy:„Kisvárda". Községünk ebben az időben a Báthoriak birtoka. A Báthoriak áttérése után a község is követte őket az uj hit felvételében. Megyei viszonylatban is az volt a helyzet, hogy a megye áttérő vezetőit és nemeseit a nép is követte. Az 1581. évben Horváth Menyhért a vármegye előtt panaszt emel Báthori Miklós ellen. Panaszában követeli,hogy a nyiregyházi, szentmihályi és a királytelki birtokokból Báthori Menyhérttel adassa ki a vármegye az őt megillető birtokrészeket, mert azokat Báthori Miklós jogtalanul használja.

/lo/ Az 1585 és 1586 években a mirigyhalál és az éhség tizedeli a lakosságot. A törökök pusztításai, valamint a folytonosan ismétlődő hadátvonulások a szenvedések végtelen so.rát jelentették a lakosságnak. A folytonos zaklatások és harácsolások egyre nyomorúságosabb körülmények közé juttatják a népet. Amint már emiitettem, ezekben az időkben pusztul el Sima is. Az 1623.évi összeírásnál már csak emléke él az 1594-ben történt pusztulásnak. Szentmihályról szólva, egy feljegyzés töredékben olvashatjuk, hogy: "...az teörökök rablották el, s vittek el róla embert, ."' ' Az 1599. évben egy uj tatárbetörés következtében Nyiregyháza is a lángok martaléka lett. Ezekben az időkben százon felül volt már a megyében az elpusztult helyek száma. A XVI. század végéről, 159o-ből származó adat szerint, mely egy török kincstári adáösszeirásban szerepel, 1.1 •